Ebben a cikkben megtudhatod a GCP-k használatának alapjait, hogy pontosabb drónos térképet tudj készíteni.
Ez a cikk egy cikksorozat 5. része, amelyben bemutatom hogyan kell 3D-ben beszkennelni a világot egy drónnal és térképet készíteni belőle. Ha még nem tetted volna meg olvasd el a sorozat előző részeit:
- rész: https://minerktech.blog.hu/2020/04/13/dronos_terkepeszet_1_alapok
- rész: https://minerktech.blog.hu/2020/04/14/dronos_terkepeszet_2_resz
- rész: https://minerktech.blog.hu/2020/04/15/dronos_terkepeszet_3_resz
- rész: https://minerktech.blog.hu/2020/04/19/dronos_terkepeszet_4_resz
Az előző cikkem végére már létrehoztunk egy 3D modellt, amely még alkalmatlan térképészetre, mivel torzít és nincs georeferálva. Ez annyit tesz hogy nincs térképünk pontosan elhelyezve egy koordináta rendszerben. Minden drón menti képeibe a koordinátákat hogy hol készült a fotó, viszont egy átlagos DJI gépben lévő GPS nem elég pontos a térképészethez. Itt jönnek a képbe a GCP-k (Ground Control Points) Ezek olyan objektumok amelyek jól látszanak a levegőből és a lehető legpontosabban ismerjük helyzetüket.
Mire valók ezek a pontok?
Ezek segítségével georeferáljuk a térképet és ezek segítenek az esetleges torzulás kiküszöbölésében.
Hogy néznek ki a GCP-k?
Ezek legtöbbször fekete-fehér kb. 1x1 m-es négyzetek. De vannak akik például csupán felfestenek a földre egy x-et.
A lényeg hogy jól látszódjon a levegőből és egyértelműen megállapítható legyen a közepe. Vannak előre gyártott ilyen pontok is, de simán lehet otthon is készíteni ilyeneket, én például hungarocell táblákat használtam ilyen célra, közepükön egy féltéglával.
Milyen GPS kell a GCP-k beméréséhez?
A lehető legpontosabb. A profik RTK GPS-t szoktak ajánlani és használni, ezek képesek akár 10cm-nél is pontosabban megállapítani helyzetüket, viszont nagyon drágák és használatuk szaktudást igényel.
Hobbi szinten természetesen használhatunk bármilyen más GPS-t vagy telefont is, csak így nem fogunk tudni annyit javítani a pontosságon hogy felvegye a versenyt az RTK technológiával.
Hány ilyen pontot érdemes kihelyezni?
Ez nagyban függ a feltérképezendő terület méretétől és alakjától, de általánosságban elmondható hogy minimum 5 darabra lesz szükségünk és 10-nél többre nagyon ritkán.
A cél mindig az legyen hogy a lehető legkevesebb ilyen pontból elérjük a szükséges pontosságot, mivel nagyon időigényes lehet kihelyezésük.
Hogyan helyezzem el a GCP-ket?
Ez egy olyan kérdés amiről komoly kutatások folynak és már számos cikket írtak. Ha egy sík négyzetet akarnál felmérni egyszerű lenne a dolgot a négy sarkába és a közepébe kellene egy pont. Viszont a valóság sajnos nem mindig ilyen egyszerű. Figyelni kell a terület domborzatára, minden magassági szintre rakni kell legalább egy pontot. Fontos hogy minden pont jól látható legyen, nem szabad hogy egy fa vagy épület kitakarja bizonyos szögekből. Nem lehetnek túl közel a térkép széléhez vagy egymáshoz, hogy minél több képen rajta legyenek, de egy képen ne legyen kettő
Mikor kell ilyen pontokat használnom?
Röviden mindig, ha nincs RTK GPS a drónodba építve. Azoknak akik nem tuggyák, hogy van e, mondom hogy ez a szenzor önmagában több mint egymilliós tétel, szóval nem valószínű. Az összes filmezésre tervezett drónból kihagyták, csakis a térképész gépekben van.
GCP-k a gyakorlatban
Ez a valóságban úgy néz ki hogy a repülés előtt a terepen ki kell raknunk a pontokat és bemérni egy GPS-el, aztán lerepülni a területe. Feldolgozás előtt betölteni a képeket és a GPS koordinátákat majd megadni minden képen, amelyiken látszik egy GCP hogy pontosan hol van az adott koordinátához tartozó pont. Ezek után elindítva a feldolgozást, a program már automatikusan georeferál és csökkenti az esetleges torzulást.
Legközelebb megnézzük a gyakorlatban hogy GCP-k el hogy néz ki egy felmérés és aztán hogyan kell feldolgozni a készült adatokat.
Ha nem akarsz lemaradni róla kövesd facebook oldalam: facebook.com/minerktech/
Ez a cikk nem elég részletes hogy csupán ez alapján bele lehessen kezdeni a térképészetbe, akit jobban érdekel a téma olvasson utána.
