Drón és Tech blog

Minerk Tech

Minerk Tech

Linux - Kezdeti ötletek, célok

2020. február 29. - minerk

Ebben a cikkben leírom terveimet és ötleteimet a Linux népszerűsítésével kapcsolatban.

A Linuxról röviden

Aki már tisztában van azzal mi is a Linux tekerjen a cikk aljára.

            Mai világunkban mindent úgy terveznek, hogy elromoljon vagy belassuljon. Vegyünk egy példát, az üzleti laptopok élettartama kb. 12 év, mivel a létező legjobb minőségű alkatrészekből készülnek. Mégis 3-5 éves korukban szinte fillérekért eladják őket a nagy vállalatok, mert leváltják őket gyorsabbra és erősebbre. Így be lehet szerezni 30-40 000 Ft-ért kiváló minőségű és nagyon erős használt laptopokat, amik teljesítménye nagyobb a legtöbb mai laptopénál. Akkor miért nem mindenki ilyet vesz? Mert nem tudnak erről a lehetőségről vagy mert úgy hiszik lassúak ezek a gépek. És az utóbbiban igazuk is van. A Microsoft és a program gyártók direkt folyamatosan lassítanak minden számítógépet, hogy idővel rákényszerüljünk újat venni. Szeretném az embereket megtanítani arra hogyan tudnak tenni ez ellen, mivel vannak erre módszerek. És szeretném nekik megmutatni, hogy manapság nagyon olcsók a számítógépek használtan, csak tudni kell hol kell őket keresni és hogy kell őket formában tartani

            Ha ragaszkodunk a Windows-hoz akkor is rengeteg dolgot tehetünk, amivel felgyorsíthatjuk a rendszert. Töröljük a felesleges alkalmazásokat, temp könyvtárakat vagy épp karbantartó programokat futtatunk. Számos trükk van a tarsolyomban, amit megoszthatnánk másokkal. De 10-15 000 Ft beruházásával egy SSD-re bármilyen régi gép villámgyorssá alakítható bármilyen operációs rendszerrel. Erről is sajnos kevesen tudnak A mai laptopok csakis ezért gyorsak, mivel gyárilag SSD-vel szerelik őket, így kompenzálják a gyengébb processzort.

Bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=xyj1oNrgG90

            Egy teljesen más út, ha leváltjuk a Windows-t. A Linux alapú operációs rendszerek már olyan szintre fejlődtek, hogy szinte minden tekintetben jobbak a Microsoft termékénél. Kisebbek, gyorsabbak, egyszerűbb őket telepíteni és használni. És teljesen ingyenesek. Nem egy mamutvállalat fejleszti őket, aki profitorientált, hanem lényegében lelkes felhasználók, akik úgy alakítják őket ahogy saját igényeiknek megfelel. Minden Linux disztribúció (változat) képes egy pendrive-ról vagy CD-ről elindulni így telepítés nélkül kipróbálhatók, de telepíthetőek a Windows mellé is, így minden indításnál választhatunk most mit szeretnénk Használni. A legnépszerűbb disztribúcióknak ugyan olyan a kezelőfelülete mint a Windows-nak, szóval nem jelent problémát a használatuk a Windows-hoz szokott kezeknek sem. Szóval azok, akik egy régebbi PC-n vagy laptopon szeretnének egyszerűbb munkákat végezni, böngészni vagy épp filmeket nézni egy gyorsabb és ingyenes alternatívát jelent a Linux a Windows-al szemben.

            Természetesen van árnyoldala is a dolognak. Sok hardvergyártó nem nyújt megfelelő támogatást az eszközeihez Linux operációs rendszereken, ez manapság változni látszik, de például még mindig nem nyújtanak a videókártyák ugyan olyan teljesítményt Linux alatt, mint Windows-on. Olyan eset, hogy valami egyáltalán nem működik már nagyon ritkán fordul elő, csak nem tudja a Linux teljesen kihasználni az adott eszközt. Egy másik gond, hogy sok program nem jelenik meg Linux-ra csak Windows-ra. Ez mindaddig nem gond amíg nem szükséges azt a konkrét programot használnunk, mivel minden programnak megvannak a Linux-os nyílt forráskódú alternatívái. Pl.: Microsoft Office ---  LibreOffice. Ezért használják kevesen munkára, mivel inkább kiadnak többet egy erősebb gépért, de maradnak a megszokott Windows-os programoknál.

Amint már említettem a Linux és sok más program nyílt forráskódú, azaz nem egy cég áll hátterében csupán egy lelkes fejlesztő csapat, akik, önerőből fejlesztik a programot. Ennek hála, az ilyen programok teljesen ingyenesek és a lehető legjobban készítőik igényeihez vannak szabva. Ez sok pénz megtakaríthat egyesületek számára, mivel nem kell annyi szoftvert beszerezniük.

Népszerű nyílt forráskódú programok: Libre Office, Scribus, VLC, Audacity, OBS Studio, Gimp

Bővebben: https://www.youtube.com/watch?v=5WQAUNWXyNU

A Linuxot rengeteg fejlesztő folyamatosan fejleszti, akik mind a saját igényeikhez akarják formálni ezért létrejöttek a Linux disztribúciók, melyek lényegében Linux-rendszermagra épülő, de egymástól gyökeresen eltérő operációs rendszerek. Ezekből több ezerféle van szóval mindig van választási lehetőségünk, ha egy nem jött be simán válthatunk másikra. De a legnépszerűbb disztribúciók, mint a Linux Mint vagy az MX Linux nagyon hasonlítanak a windows-ra szóval nem nehéz hozzájuk szokni.

A Helyben hogyan? újság szerkesztése közben a laptop, amin az egyik író dolgozott Linux Mint-et futtatott. Délután megkérdeztem tőle, hogy milyen volt a használata, de nem tudott sokat mondani róla, mivel észre sem vette, hogy nem Windowst használ. Ez szerintem elegendő bizonyíték arra, hogy mennyire könnyű beletanulni a Linux használatába.

Öteleteim, céljaim

            A magyar Linux közösségben jelenleg nincsen YouTube-on influencer, régebben volt egy a Linux Mind de az is abbahagyta. Azóta is folyamatos fórum téma, hogy mi legyen most. Ezzel az a probléma, hogy ahhoz, hogy népszerűsíthessük és oktathassuk a Linuxot szükségünk lesz jó minőségű és modern oktató anyagokra. Nekem nincsen olyan beszédkészségem, hogy ezt a szerepet betölthessem szóval ez még egy nagy probléma.

            Viszont írott anyag rengeteg van, csak ezernyi helyen szétszórva, elavult illusztrációkkal. Én ezen tudnék segíteni. Szeretnék létrehozni egy weblapot hová összeszedném a sok blogger összes cikkét és minden oktatóanyagot, amit magyar nyelven el lehet érni. Így a kezdők gyorsan és egyszerűen tudnának megtanulni Linuxot használni, a profik pedig egy helyen értesülhetnének minden hírről és cikk megjelenéséről.

            Ezzel együtt telepíthetnénk Linuxot az egyesület gépeire is és kipróbálhatnátok a gyakorlatban is. Aztán később akár lehetne népszerűsítő vagy oktató rendezvényeket tartani ebben a témában.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://minerktech.blog.hu/api/trackback/id/tr4115496758

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Herschmi · http://www.talesfromtheblog.blog.hu 2020.04.17. 20:45:57

Ne haragudj, de nagyon nem lelkes felhasználók fejlesztik. Ők is nagyon jelentős részét képezik, de komoly vállalatok állnak mögötte. Sőt, sok "lelkes fejlesztő", olyan cég, ami valamilyen módon hasznot húz belőle. Más az üzleti modell, ennyi. És nagyon is van benne pénz. Az, hogy nyílt forráskódú, nem azt jelenti, hogy nem cég áll mögötte. És azt sem jelenti a nyílt forráskód, hogy ingyenes. Lásd Microsoft. Vagy az Apple-nek anno ott volt a Darwin Project, de az oprendszerűk is jelentős részben FreeBSD-re épül. Vagy anno az Oracle-nél a Solaris/Open Solaris. Red Hat Enterprise Linux/CentOS. SUSE/Open SUSE.
Egy-két cikk:
androbit.net/mini/3811/ismet_eladtak_a_suse_linuxot_ezuttal_25_milliard_dollarert.html
androbit.net/news/6940/az_apple_nyilt_forraskoduva_tette_az_ios_es_a_macos_rendszermagjat.html
https://www.itwire.com/open-source/suse-says-revenue-up-to-us$400m-in-latest-fiscal-year.html
www.phoronix.com/scan.php?page=news_item&px=Canonical-Financial-EOY31May18
www.redhat.com/en/about/press-releases/red-hat-reports-fourth-quarter-and-fiscal-year-2019-results
Előbbi soraimat azért írtam, mert a magyarokban még mindig az van benne a nyílt forráskód hallatán, hogy az valami szar, sufni projekt. Abba bele se gondolnak, hogy ezen fejlesztések jelentős részét kormányzati szervek, egyetemek, kutató intézetek csinálják a saját céljaik kielégítésére és/vagy költségcsökkentésre.
"Kisebbek, gyorsabbak, egyszerűbb őket telepíteni és használni." Attól függ, melyiket és ezt minden szempontra értem. Pl. anno a Minthez felnyomtam több asztali környezetet, ugyanazokat az alkalmazásokat megnyitva bootolás után. Win10 2 GB RAM-ot zabált meg, a Mint LXDE-vel 500MB alatt, XFCE 6-700, Cinnamon és MATE 1600-1800, de a KDE olyan 2,2-2,3 Gigát.

Herschmi · http://www.talesfromtheblog.blog.hu 2020.04.17. 21:10:39

Amúgy nehogy félre értsd a kiegészítésemet, örültem a cikkednek és alapvetően jól összefoglaltad a lényeget. Két példát mondok erre.
Egyik jóbarátom folyton nyígott, hogy lassú a laptopja, csak 1 giga RAM van benne, stb. Megkérdeztem, hogy mire használja. Internet, filmezés, zenehallgatás meg QGIS. Pár hónap alatt rábeszéltem, hogy nyomjon fel egy Mint XFCE-t vagy LUbuntut/Kubuntut. Nagy nehezen belement és láss csodát: esze ágában sincs visszaállni Winre. Sokkal gyorsabb, semmi olyat nem csinál, amivel el tudná cseszni a rendszert, a Bleachbit meg minden szemet letakarít a rendszerről.
Másik példa: a laborunkban kb. 3-4 éves gépek vannak, 2 magos Intel proci, 2 GB RAM, 64 bites WIN10. Office-on kívül csak Firefox meg Chrome van rájuk telepítve. Tetű lassúak, ha két weblapot megnyitsz, lehet hogy 10-15 percre is beszarik a Firefox, stb. A héten nem volt semmi melónk, az egyik leselejtezett gépet összeszereltem (3 másikból :D). Egymagos régi AMD proci, 512 MB DDR2 RAM. Feltoltam rá a Mint 17 XFCE-t, hát ilyen régi gépnél nem lepődtem meg, hogy lassú, de még így is egy fokkal jobb volt, mint a többi irodai gép. De felraktam rá az Enlightenment Desktopot és azután megmutattam a kollégáknak. Először csak megjegyezték, hogy milyen szép, igényes az asztal, de mikor megnyitottam a Firefoxot, padlót fogtak, hogy az a padlásra hajított PC milyen bitang gyors tud lenni.
Sajnos Magyarországon nem igazán van nyitottság az új dolgokra, ez informatika terén is meglátszik. Windows, Office, Photoshop, Winamp. 1000+1 kb. ugyanolyan zenelejátszó van, de akkor is csak a Winamp a jó. Linuxnál nagy hátrány az MS Office, de!!! amire az emberek 90%-a használja otthon és munkahelyen egyaránt, azt ugyanúgy megtudná Libre, WPS vagy FreeOffice-szal is. Photoshop dettó. Az átlag olyan alapvető dolgokat csinál vele, amit nemcsak a GIMP, de a Krita, Lightzone, stb. is megtud. Mert a legalapvetőbb készerkesztő funkciókat használják. De akkor is csak a Photoshop :D Aki olyan szinten benne van a fotózásban, grafikában, annak elengedhetetlen, de a 95%-nak semmi szüksége Photoshopra. Arról meg ne is beszéljünk, hogy itthon a jogtiszta szoftver fogalma csak amolyan népi babona :D
Már ott el van cseszve az egész, hogy középiskolában semmilyen UNIX-alapú rendszert nem oktatnak. (A SZIE-n a könyvtában Solaris volt a gépeken, gondolhatod hogy vért izzadtam, mire megtaláltam, hogy a fájlrendszer melyik könyvtárában van a bedugott pendrive-om). Egy az, ha megismernék iskolában, eleve nem idegenkednének és rájönnének arra, hogy vannak sokszor igenis sokkal jobb alternatívák WIN helyett. És talán kicsit megtanulnának gondolkodni is, mert a jelenlegi fiatal korosztály hiába beleszületett egy szinte követhetetlen technikai fejlődésbe, jó részük mégis digitális analfabéta, az Fb nyomogatásán kívül még egy értelmes Google-keresést sem tud megcsinálni.

Herschmi · http://www.talesfromtheblog.blog.hu 2020.04.17. 21:21:12

Bízok benne, hogy írsz még bejegyzéseket a témában, mondjuk tömören bemutatva az alapvető "családokat", a népszerűbb distrokat, asztali környezeteket, a csomagkezelést tömören. Meg az úgymond "nehézségeket". (Haverom padlót fogott, mikor meglátta a QGIS oldalán, hogy hogyan kell feltelepíteni Ubuntura és nem csak egy duplakattintás az egész). Meg azt is, hogy az ötleteid, céljaid idővel siker koronázza :)

Herschmi · http://www.talesfromtheblog.blog.hu 2020.04.17. 21:37:33

Ja, még ezt az oldalt ajánlom, nekem sokszor tett már jó szolgálatot.
alternativeto.net/

minerk 2020.04.18. 14:04:36

Köszönöm ezt az átfogó kritikát, nagyon hasznos volt. Vicces hogy majdnem többet írtál mint amennyi a cikk volt maga xD
Tudom, hogy nem vagyok szakmailag teljesen korrekt, de próbáltam a nagyközönség számára is értehető és érdekes cikket írni.
Sokáig probálkoztam az ismerőseim között terjeszteni a Linux-ot, de feladtam. Hiába használhatná tovább az eddigi gépét, inkább szenved a lassú windows-ban, vagy vesz egy újabb gépet. De úgy látom (a vírusig) egyre kevésbé van szükség a linuxokra, mivel egy 20-30 000 Ft-os PC SSD-vel és windows-al használható. Sokan inkább ezt választják a helyett, hogy átváltsanak Linuxra.
Nagyobb gond szerintem, hogy sokan inkább vesznek 100-150 000 Ft-t ért, „eldobhatós” laptopot ami, pár év alatt elpusztul és még lassú is. Ahelyett, hogy vennének egy használt prémium minőségű üzleti gépet, ami erősebb gyorsabb, de legfőképp percek alatt fillérekből megjavítja bárki. Például ott a Dell Latitude E6430 i7-3740 8x3.7GHz, 8GB DDR3 RAM, 1GB GPU ez nem, hogy dolgozni, de még játszani is és csak 70 000 Ft 1 év garanciával: www.jofogas.hu/hajdu_bihar/SSD_HD__Dell_Gamer_Laptop_E6430_INTEL_I7_3740Quad_8x3_7GHz_8GB_DDR3_98435658.htm
Ilyet újonnan mennyiért is adnak? – 250 000-350 000 Ft – Ez a baj szerintem, hogy gyártjuk a drága szemetet ahelyett, hogy a tartós olcsó jót használnák. Most ezt próbálom sokakkal megismertetni.

ColT · http://kilatas.great-site.net 2020.07.05. 11:17:03

" A magyar Linux közösségben jelenleg nincsen YouTube-on influencer, régebben volt egy a Linux Mind de az is abbahagyta. "
És lehetőleg ne is legyen. Gondolkodó emberek megtalálják így is, divatarcokra nincs szükség.

minerk 2020.07.05. 13:42:13

@ColT: Szerintem kifelyezetten jó hatással volt Linux Mind a Linux-os közösségre. Egy tattalomgyártó szerintem nagyon is jó hatással tud lenni, mivel rengeteg olyan kezdő vagy haladó felhasználó van, akinek kellenek az oktatóanyagok, hogy bele merjenek vágni a Linux világába.
süti beállítások módosítása