Egy olyan világban élünk ahol már mindenért fizetni kell és mindenki próbál belőlünk minél több pénz kisajtolni. Hatalmas multinacionális cégek taposnak a földbe kis fejlesztőket csak azért, hogy egyeduralkodók lehessenek és idővel a felhasználók rákényszerüljenek arra, hogy az ő termékeit használják. Mások bár ingyen adják szoftvereiket, de adatainkat felhasználják és eladják.

            Képzeljünk el egy programot, ami mögött nem egy cég áll. Bárki szabadon használhatja, módosíthatja és terjesztheti. Ezek a szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek. Több száz vagy akár ezer független fejlesztő is fejleszthet egy-egy szoftvert csak azért, hogy aztán ő és bárki más használhassa. Egy ilyen operációs rendszer a Linux is.

            Mivel nem egy cég, hanem a felhasználók fejlesztik pontosan olyan amilyenek a felhasználók igényei. Ám sokan még csak nem is hasonló dolgokra szeretnék használni. Ezért kialakultak disztribúciói. Mind a Linux kernelre (az egész rendszer alapja) épülnek ám nagyon eltérő feladatokra lettek optimalizálva. Ezek a disztribúciók akár épülhetnek egymásra is. A végeredmény az, hogy egy hatalmas fa alakult ki, aminek törzse a kernel, vastag ágai a nagy vékony ágai kis disztribúciók. Jelenleg több száz ilyen disztribúció létezik például az Android.

            Jelenleg a legnépszerűbb asztali számítógépekre szánt Linux a Linux Mint. Ez egy nagyon felhasználóbarát, szép és sok programmal ellátott szoftver. Nagyon stabil a Windowshoz képest, de nem sokkal gyorsabb. Adnak hozzá szövegszerkesztőt, képszerkesztőt, táblázatkezelőt, és mégis teljesen ingyen adják.

Felmerülhet hát a kérdés, hogy akkor miért nem hallani róla és miért használják annyira kevesen. A válasz nagyon egyszerű. A Microsoft szerződéseket kötött országokkal és cégekkel hogy csakis az ő szoftvereit oktassák és hogy csakis Windowsra jelenjenek meg szoftvereik. Ezért van az, hogy az informatika tankönyvben összesen 5 sor szól a Linuxról a többi kétszáz oldal a Windowsról. És ezért jelenik meg annyi játék csakis Windowsra. Ennek a Valve próbált véget vetni, amikor népszerű videojáték szoftverközpontját játékaival együtt portolta Linuxra. Ám ez sem volt elég arra, hogy a legújabb játékok megjelenjenek Linuxra is.

Megközelíthetjük a témakört más szemszögből is. Például a régi belassult számítógépek bizonyos Linux disztribúciókkal használhatóak lehetnek. Vannak fejlesztők, akik saját szoftvereiket a végletekig optimalizálják és elérik azt, hogy akár 15 éves számítógépeken is lehessen bármit csinálni, amit eredetileg lehetett. Természetesen nem kell modern animációkkal teli ablakmegjelenítőt várni és nem fogunk az ilyen gépeken játszani sem, de akár böngészésre vagy szövegszerkesztésre még jók lehetnek.

Egy ilyen Linux a Puppy Linux is. Mérete nagyon pici, mégis mindent tartalmaz, amit a nagyobb disztribúciók, csak régebbit és jobban optimalizáltat mindenből. Én nagyon szeretem és minden számítógépemen tartok belőle egyet mivel, ha valamit gyorsan kell csinálni és nem érek rá várni a hatalmas és lassú Windows elindulására, akkor ezt beindítom és 15 másodperc múlva már dolgozhatok is.

Hiába jó a Linux mégsem tudom mindenkinek ajánlani. Sokakat a munkájukra használt szoftverek kötnek a Windowshoz, másokat a játékok és vannak, akik szimplán nem is tudnak róla. Mások meg anélkül, hogy próbálták volna, ócsárolják úgy, hogy nem is tudják mi is az a Linux.

Viszont akik már belefáradtak a Windows hibáiba vagy nem tudnak kifizetni érte egy számítógép árát kipróbálják a Linuxot és rádöbbennek, hogy nagyon is sok dolog van a Windowson túl is.